Az ókor az emberiség történelmének az írásbeliség megjelenésétől a Nyugatrómai Birodalom bukásáig tartó korszaka. Ezt a korszakot az őskor előzi meg és a középkor követi. Az első ismert írásos emlékek a valószínűleg legrégibb írásformával, az ékírással készültek i. e. 3500 körül. Ezt tekintjük az őskor végének és az ókor kezdetének. Az ókor végének (és a középkor elejének) meghatározása nem egyértelmű, legtöbb történelemtudós a Nyugatrómai Birodalom bukását (476) tartja a fordulópontnak.
Az első igazi háiasított lóra utaló leletet Dél-Ukrajnában Gyereivka városban találták (Kr.e. 3500-ra teszik a lelet korát). Az itt talált lovak fogkopása és a 6 agancsból készült zablapálca feltételezi a hátas és igavonó használatukat. Természetesen a zablaleletek hiánya nem zárja ki, hogy korábban nem háziasíthatták a lovakat, hiszen a zablák készülhettek olyan anyagból is, amely nem maradt fenn, illetve zabla nélkül is lehet lovat lovagolni. A mai Kazahsztán területén található Botaiban ugyancsak kr.e. 3500-ra tehető leleteket találtak, ahol a cserépedényekben kancatejet sikerült azonosítani. Karámrendszereket és istállókat tártak fel (a kerítéseken és épületeken belül lótrágyát sikerült azonosítani - a föld ph értéke ). A két város közötti több, mint 3000 km érzékelteti a ló háziasításának legnagyobb előnyét: a mobilitás megnövekedését a végtelennek tűnő pusztákon.
A ló és lófélék használata gyorsan terjedt a közel-keleten is, és részévé vált a nagy, klasszikus ókori kultúráknak.
SZEKEREK MEGJELENÉSE
A lovakat nem csupán hátalják, hanem használják a húzóerejét:
- harci szekerek
- temetkezési szekerek
- sport és utazási céllal
Megjelenik a küllő.
A küllős kerék könnyű szerkezete lehetővé tette a gyorsabb, kisebb és kecsesebb közlekedési eszközök építését. A Kr. e. 3. évezredi Mezopotámiában harcok dúltak. Az ökörnél gyorsabb szamár befogásával nagy jövőjű harci eszköz tűnt fel. A sumereknek vadszamarak-húzta négykerekű harci kocsijaik is voltak. A következő ezer év harcászatát uraló lóvontatta, küllős kerekű harci kocsi Kr. e. 2000 körül jelent meg kisázsiai, szíriai harci szekereken. A küllős kerék teszi a lóvontatta kocsit ütőképes fegyverré. A bronzművesség fejlődése kitágította a famegmunkálás lehetőségeit. Elterjedtek a könnyű, de erős hat-, majd a nagyobb nyolcküllős kerekek. Az ezekkel készült kecses kétkerekű kocsikba is a nemrég elterjedt háziasított lovat fogták be.
Temetkezési szekrek
Az első temetkezési szekér Kr.e. 2000-ből a Tobol folyó mellől kerül elő (Sintastha kultúra).
Kína - Vu Ting király kora (Kr.e. 1200) és a Zhou dinasztia ideje (Kr.e. 11. sz - 771) szekeres temető. Kocsit lovastól, hajtóstól áldozatként az úr túlvilági kísérőjeként temettek el.
Etruszkok: Montelone-szekér, 2 halott túlvilági utazása (Kr.e. 530)
Kelták: Wetwang-szekér (az anglilai Kelet-Yolkshire-ben egy gazdag asszonyt temettek el vele, Kr.e. 300)
Dánia: Trondholm napszekér (Kr.e. 1400 körül)
A harci szekerek
A seregek mobilitását segítették, innen nyilaztak.
Asszírok: II. Ashounasirpal palotájának domborművei - Nimrud, Kr.e. 883-859)
Perzsák: Arany szekér az Oxus-kincsből, Kr.e. 5.-4. század
Hettiták
Hükszoszok
Már az ókorban megjelentek az első lovas szakmunkák...
KIKKULI
Kr.e. 15. század - Hettita birodalom
Mitanniból származott, hurri anyanyelvű. Főlovászmesterként került a Hettita fővárosba (Hattuszasz).
Az alapmű 4 agyagtáblán található, 1080 soros, és csak a lovak tartásának gyakorlati kérdéseivel foglalkozik.
214 napra lebontva a harckocsi-lovak edzésterve 3 fázisban:
- a lábak megerősítése
- a kardio - vaszkuláris rendszer megerősítése
- a neuromaszkuláris rendszer fejlesztése.
Ann Nyland (The Killuli experiment 1993 Sydney) végrehajtotta az edzéstervet és jónak találta a végeredményt.
XENOPHON
Kr.e. 434-355 - görög zsoldos, történetíró, Szókratész csodálója. 2 lovas műve:
- Peri Hippikés - A lovakról (Kr.e. 350 körül): 12 részben ír a lovak kiválasztásáról és megvásárlásáról (barokkos, erős lótípus), ápolásáról, tartásáról, a helyes szerszámozásról, ír a lóra való helyes felugrás (2 oldalról), a korrekt lovaglás módjáról és eszözeiről, a helyes, kéztől független ülésről, az ugrásról és a tereplovaglásról, valamint a parádéról és a lovak arra való kiképzéséről. Ír a nehéz lovaglású lovakról is, és a korrekciós zabla használatáról. A jól kiképzett lovász fontossága.
"Az erőszakkal kiképzett ló olyan, mint a korbáccsal táncra kényszerített táncos".
- A lovastiszt kötelességei: 9 részben ír a lovasság felállításáról, a helyes haditaktikáról, a lovak megedzéséről (különös tekintettel a patákra, hisz a görögök nem ismerték a patkót), a lovasok felkészítéséről.
-------------------
Görögök
Eleinte a harci szekerek (Homérosz: Iliász)
Első kocsiverseny a 23. olimpiászon Kr.e. 664-ben, az első lovasverseny pedig a 33. olimpiászon Kr.e. 624-ben. A Pánhellén játékokon kombinált kocsi-futó versenyek.
Makedónok
Nagy Sándor híres lova Bukephalos, amelyet Nagy Sándor 12 évesen szelidített meg. Serege a lovasságra támaszkodva legyőzi a perzsákat is. Hatalmas távolságokat jár be, lováról mindig körültekintően gondoskodik.
Rómaiak
Equites: eredetileg a királyság korának lóháton harcoló patríciusai, majd Kr.e. 3. századtól a szenátorok utáni második rend, legalább 400.000 szeszterciusznyi vagyonnal.
A római birodalomban nagy jelentősége van a lónak:
- a közlekedésben megjelennek a hatalmas, fedett társzekerek, a lovasposta
- a hadászatban megnő a lovasság szerepe
- ők használnak először feszítőzablát
- hipposandal: ezzel védik a ló patáját (a patkolást majd később, a kelták találják fel az V. században)
- kocsiversenyek: a szórakozás egyik legnépszerűbb formája
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.