Az elmúlt hónapban sokat foglalkoztam Titánnal. Heti minimum 4x vittem a kialakított körre futószárazni, és csodálatosan haladtunk. Első alkalommal turbó üzemmódban körbe-körbe vágtázott (erről asszem már írtam...), de amikor megnyugodott, szépen és hamar megértette, mit kérek tőle. Mondhatom, 2 alkalom alatt megtanult körön menni, szóra és finom segítségekre jármódot váltani. Könnyed, lebegős mozgása van és szép hosszúakat lép. Van a mozgásában lendület. Körön megáll és megvár. Amikor már szépen, egyenletesen mozgott körön, kapott gumikarikás kikötőszárat is, azt is nagyon jól viselte. Egyszóval tényleg szuper kis ló. Egész lelkes lettem, hogy milyen okos, és hogy meg kell tartanunk mindenképpen.
Aztán rájöttem, hogy egész egyszerűen hiába küzdök vele, Léna nem igazán akar lovagolni, én meg nem akarom egy életre megutáltatni vele a dolgot azzal, hogy kötelezem rá. Márpedig Titánnak munka kell. Nagyon kedves, jó fej, normálisan is viselkedik, de zongorázni lehet a különbséget aközött, amikor heti 4x munkába van, és aközött, ha nincs... És amúgy is úgy tűnik, nagyon klassz kis ló ez, jó helyre kéne kerülnie, hogy dolgozzon, mozogjon, foglalkozzanak vele.
Ezért hát fájó szívvel el fogom adni... Tényleg összeszorul a szívem, de hát mit csináljak... Nem tudok napi plusz egy órát foglalkozni vele...
Itt van, amikor Léna először felült rá. Olyan kis ügyes... Remélem jó helyre kerül... Én mindent megteszek érte.
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.