A csodálatos időre való tekintettel legalább három órás terepre vágytam, de az első hosszabb vágtánk végén elhagytuk a bal első patkót. Szerencsére rögtön észrevettem, és meglett a csellengő, viszont - megfelelő méretű zseb hiányában - hirtelen fogalmam se volt, hogyan fogom hazavinni. Szerencsére a jó idő miatt már nálam volt a hasi-tasi, hogy magammal tudjam vinni a telefonomat, benne pedig két kósza darab bála madzagot találtam. Habár ez most nem tudatos volt, mégis eszembe jutott erdélyi túravezetőnk, akinek az OKJ-s vizsgája során egy életre beégették az agyába, hogy bála madzag nélkül tilos túrára indulni! Így Kara már másnap visszakapta patkóját, arra a rövid időre, amíg a patkolókovács ráér egy komplett maikűr-pedikűrre...
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.