Csináltam egy pocsék esős phososhop-ot Kara napsütéses portréjából… Kár, hogy nem fotóztam ma, olyan édes kis ázott-csirke volt!
Zuhogó esőbe mentem ki, Dani Unicredites széldzsekijét húztam a gyapjú pulcsira felvett thermo sípulcsira. Nem is fáztam, csak a kezem… Este egyébként elmentünk bevásárolni a Récsey centerbe, ahol gondoltam egyet, és bementem a Kik-be, és vettem egy tök szexi sárga, eső ellen is jónak látszó széldzsekit a tavaszi lovagláshoz. Lehet, hogy eljön majd az idő, amikor többet szándékozom kiadni arra, hogy menő lovasnak látsszak, de eddig úgy éreztem, hogy erre nem érdemes extra pénzeket szánni… Egy évig 1000 Ft-os pamut leggingekben nyomtam a lovaglást és a téli lovagló kabátomat is a Kikben vettem kb. 10.000 Ft-ért. Ilyen "amatőr" felszerelésben nyomtam, amikor anno Vera a Tattiban megjegyezte, hogy mindig milyen elegáns vagyok… Persze, mert párducmintás szőrrel bélelt a kapucnim. :)))
A védőfelszerelés az persze más… Arra minden pénzt el tudok költeni, és nem érzem felesleges kiadásnak. Tavaly karácsonyra Danitól "kaptam" (értsd vettem magamnak), egy nagyon komly casco kobakot hatvanvalahány ezerért. De ha abból indulok ki, amit a motoros bukókról mondanak (ahol alapvetés, hogy a drágább tényleg jobb), akkor még mindig nem költöttem túl sokat… Amikor Csabival elkezdtünk ugrani (jut eszembe, ezt folytatni kéne…), és egyszer messzebbről indítottam az ugrást, ami magasabb is lett és lendületesebb is, mint kellett volna, és én kurjongva örültem ennek, na akkor Csabi fején azért látszott, hogy ez nem feltétlenül volt biztonságos. Az a nézés arra késztetett, hogy zúzzak el egy lovasboltba, és vegyem meg a legjobb gerincvédőt a piacon. A neten kutattam, és arra jutottam, hogy a "légzsákos" mellény lesz a legjobb. Ez egy sima, kényelmes mellény, aminek van egy drótja, amit karabínerrel a nyereghez lehet rögzíteni, és ha lezúgok a lóról, akkor a benne lévő mini palack kiold, és felfújja a légzsákokat. Ez az egyetlen megoldás, amivel a nyakcsigolyáidat is védeni tudod. Kb. 70.000 Ft-ba került. Ezzel ugrattam és terepeztem. Aztán, amikor átjöttem a Szilajba, akkor Irén azt mondta, hogy ez tényleg jó, csak k.va nagyott pukkan, amikor nyílik, és a fedelesben még ettől is jól meg tud rettenni a ló, ha nem lenne amúgy is elég baja… Akkor arra gondoltam, hogy sima edzésekhez jó lesz egy egyszerűbb hátvédő is, és vettem egy olyan hátizsák szerű, műanyagból kialakított darabot (kb. 12.000 Ft volt). És milyen jó, hogy ez volt rajtam, amikor felkenődtem az oszlopra… Nézegetve a girbe-gurba ujjam (itthon néha leveszem a sínt, hadd szellőzzön…) fel kéne találnom a légzsákos kesztűt is… :)))
Na szóval, visszatérve a napi eseményekhez… Igazából semmi se történt. Kihoztam a csupa víz Karát (megint el-el lépett, elsétált előlem körbe-körbe a kajás láda körül, én kicsit sétálgattam utána, de nyugodtan, aztán elővettem és belengettem a répát, és ez hatott…:)). Ott állt full csapzottan, nekem meg nincs ilyen vízlehúzó izém, de ha lenne se nagyon tudnám, mit kell vele csinálni. Ráraktam a polár takarót, hogy kicsit leszárítsam. Közben megérkezett Dóri (aki egyszer segített nekem) és elkezdett edzeni a felpaprikázott Farmer nevű lovával a fedelesben. Arra gondoltam, most nem állok be zavarogni, meg az ujjam is fáj, fázom is… Adtam Karának egy kevés Chevinallal meglocsolt Hipplyt tápot - amit a neten rendeltem neki, és most kihoztam egy vödörrel - majd visszavittem a többiek közé. Irénnek mondtam, hogy mi van, azt mondta, akkor ő ráül ma. Holnap úgyis kimegyek edzeni, akkor meglátom, mi lett...
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.