Klasszat edzettünk ma!
Megbeszéltük Irénnel, hogy felhívom délelőtt, mikor ér rá, és valószínűleg három után mehetek edzeni. De már délelőtt rám csörgött, hogy az egy órás időpontja lemondta, beugorhatok a helyére. Be is ugrottam… A gyerekeket is vittem, mert Daninak egésznapos céges rendezvénye van ma. Tegnap még lelkesek voltak, ma már toltak egy durva hisztit, hogy mégsincs kedvük. Tojtam rájuk, menni kell, hát betuszkoltam a két hisztizsákot a kocsiba, és indulás.
Kicsit késve értünk ki, de sos nyergeltünk, és irány a pálya. Félpályán és nagykörön dolgoztunk, egyszerűen csak a szárkapcsolatra és a csizma segítségre koncentrálva, hogy toljam ki az oldalát, legyen meg rendesen a kapcsolat, menjen szépen körön. Mindkét oldalra gond nélkül vágtáztunk. Utána kicsit cavalettiztünk ügetésben, és vágtában (ezt még soha nem csináltam) és a végén már én kértem, hogy most már hagyjuk abba, mert a fém sín alja bevágott a tenyerembe, ahogy vágtába erősebben fogtam Karát, és az már fájt. Még cavaletti előtt behívtam a gyerekeket a szénabálákról (ahol amúgy nem szabadott volna játszaniuk - illetve telefonozniuk), hogy készítsenek rólam egy-két fotót. Plusz Szása le is videózott, de sajnos a felvétel nem igazán lett közlésre alkalmas. Érdekes volt viszont visszanézni magamat, hogy bár 8 kg-ot fogytam karácsony óta, azért még mindig nem hatok annyira filigránnak a ló hátán. Biztos a gerincvédő…
Persze azért nem ez a legnagyobb bajom a visszanézett felvétellel:
- Az ülésem egészen okésnak néz ki, de egy picit mehetne talán hátrébb a vállam. Azért nagyjából egy vonalban van a váll-fenék-sarok.
- Figyelnem kell a kezemre (mindig állítva legyen a kézfejem, ne menjen nagyon szét, és maradjon lenn).
- Néha úgy látom, a lábszáram nem annyira simul a ló oldalára, mint kéne, és a lábfejem is fordulhatna beljebb.
- A sarkam a felvételen eléggé lent volt, de mondjuk Irén óra elején eléggé rám szólt, hogy erre figyeljek, úgy tűnik sikerült rögzítenem óra végére.
Lenyergelésnél jól lepucoltam Karát (előtte nem volt rá idő), most leslagoztam a patáit is, és az első ijedtség után szépen tűrte. Átvittem a kinti pályához, ott adtam neki oda a mai finomságot: kevés Hippolyt tápot, répát és almát összevágva, chevinallal meglocsolva. Fene a jó dolgát! :) Megfigyeltem, hogy a Hippolyt a kedvence, először azt kotorászta ki a vödör aljáról.
Néztem edzés után a többieket, akik nyugodt lovakon lovagoltak szépségesen, és azért elirigyeltem ezt a harmóniát. Eszembe jutott, amikor a Tattiban a nagy fedelesben ügettünk Boszival, és valahogy nagyon ráéreztünk egymásra. Kicsit elbizonytalanodva kérdeztem Irént, hogy vajon fogunk-e majd mi így kinézni… És tök határozottan mondta, hogy NANÁ, én is belejövök majd, és Kara is nagyon okos ló, meg fogja érteni, hogy mit kell csinálnia. És megint elmondta, hogy jól választottam lovat, jól állunk egymásnak. Ettől jó kedvre derültem…
Összességében nagyon klassz nap volt ez a mai! Még nem tudom, holnap kimenjek-e egyedül edzeni, vagy pihenjek. Meglátom, milyen kedvem lesz.
b
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.